A mai Kickstarter társas kampányai véleményem szerint úgy kezdődnek, hogy összeáll pár unatkozó grafikus, 3d modellező, elkészítenek pár rohadt ütősenj kinéző figurát, és mellékesen kitalálnak hozzájuk valamilyen középszerű játék mechanikát. Sajnos egyre több olyan játékba futok bele, ami hatalmas, szigorú “minikkel” operál, de a játékmenet túlbonyolított, vagy épp unalmas, repetitív és hasonlók. De mindig adok esélyt az ilyen játékoknak, hátha.. Egy ilyen próba lett a Black Rose Wars, magyar keresztségben a Fekete Rózsa Háborúi.
A hexalabirintus.
A helyszín Torinó, az 1400-as évek végén, de lehetne bármelyik fantasy univerzumban. A Fekete Rózsa köré épített labirintusban kell megküzdenünk egymással, hogy a végén, jó Hegylakó módjára csak egy maradhasson. Minden karakter egy eleve nagy hatalmú mágust alakít, akik a mágia egy bizonyos aspektusára (tűzmágia, nekromancia, jóslás stb…) fókuszáltak.
Varázsló "meeting".
Ezeket az erőket mágiák formájában tudjuk a felszínre hozni, a játékban ezekből építjük a paklinkat. Az induló alap mágiáinkhoz gyorsan újakat szerezhetünk, és indulhat is a fogócska a hexákból felépített labirintusban. Minden körben frissíthetjük, variálhatjuk csereberélgethetjük mágiáinkat minden osztályból, tehát igen színes repertoárt lehet összehozni. Érdemes figyelni a kombókra is, jó pár varázslat felerősítheti egymást ha jó sorrendben aktiváljuk őket.
A nem kevés kártya, paklikba rendezve.
Rakhatunk le csapdákat, aktiválhatjuk a szobák képességeit, és a lényeg: idézhetünk szörnyeket, akik az oldalunkon harcolnak. Na és itt van a játék nagy ereje, mert itt aztán van variáció, főleg ha egy bővített KS-es packot vettünk. Csontváz harcosok eshetnek neki szarvas démonoknak, isteni oltárok verekedhetnek pokolbéli lényekkel. Egyszerre maximum három lényünk lehet, de ha valaki nem tetszik idézhetünk helyette újat.
"Minyonjaink"
Mind eközben telik az idő, jár a hold, és különféle holdállások más és más eseményeket, küldetéseket adhatnak nekünk. És persze a Fekete Rózsa is lépeget, vele is számolni kell.
A pontjelölő tábla, küldetés és szörnylapokkal.
A játék komplex, de gyorsan tanítja saját magát. Sok mindenre kell odafigyelni, de egyik elem sem bonyolult. Mi ketten játszottunk vele, és két főre kicsit hatalmas a táblakép. Mindenhol kártyák, mindegyiknek húzó és dobó paklija van, pörög az idő, vannak küldetések amiket érdemes megcsinálni, de közben ott vannak a szobák amiket fel kell fedezni, meg az ellenfél mágusa, és a lényei.
Karakterlap a bekészített varázslatokkal
Oda kell figyelni a mágiáinkra, hogy az adott pályán, adott időben melyik kombináció a megfelelő. Ráadásul minden mágiának két variációja is van, mind más-más helyzetre. Irgalmatlan sok token, amiknek nem mindig éreztük szükségességét. De a minik nekem bejöttek, egy sima wargame-ben, kockákkal nagyon adnám őket. Tudom, hogy mostanság a kocka valamiféle ellenség lett, és a szerencsét ki kell gyomlálni a modern társasokból, de nekem a kockák pörgése kell egy jó rpg érzéshez.
A minik közelebbről
A játék nekünk nagyon pörgött, a Fekete Rózsa nagyon sok pontot szerzett eseményeknél, nem volt sok idő tetvészkedni, ami nem feltétlenül gond. De úgy érzem ez is inkább négy főnél hozza elő értékeit.
A játék mindenképp érdekes, komplex, de sok újdonságot nem tartogat, görcsösen akar tokenekkel, kártyákkal megoldani mindent, ami néhol nehézkessé tette számomra.
A makró lencse azt mutatja nálam, hogy tízből egy erős hatos lett a BRW.
Ha érdekelnek másféle tartalmaim, akkor követhetsz erre-arra:
https://www.youtube.com/@makronaplo
https://www.instagram.com/makronaplo/
